Kozmikus törvények II.
A rezonancia törvénye
Hasonló
hasonlót vonz magához, és általa megerősödik. Két különböző dolog
taszítja egymást. Mindenki csak azt tudja magához vonzani, ami
pillanatnyi rezgésének megfelel. Azokat az energiákat, rezgéseket és
hangulatokat vesszük át, amelyekre fogékonyak vagyunk. A test és a lélek
a vele rokon rezgéseket veszi át. Miként hasonló beállítottságú
embereket vonzunk magunkhoz, ugyanúgy kerülnek elénk gondolatainknak és
érzéseinknek megfelelő életkörülmények és történések. Soha senki nem
keveredik például véletlenül verekedésbe vagy történik vele baleset,
hanem mindig saját affinitásának köszönhetően. Gondolataink és érzéseink
láthatatlan mágnesek, melyek a világból szüntelenül magukhoz vonzzák
mindazt, ami velük egynemű.
Ha egy másik ember magatartása bosszant, sért, bánt, vagy idegesít, az okot önmagamban kell keresnem: valami bennem is megvan abból, amit a másik emberben elutasítok, és ez rezonál bennem. Azon kell tehát igyekeznem, hogy ezt a tulajdonságot önmagamban feloldjam, nehogy a következő alkalommal ismét rezonáljon. Ha sikerül feldolgoznom, megszabadultam tőle.
Minthogy a különböző rezonanciaképességekkel rendelkező emberek a valóságnak más-más részét érzékelik, mindannyian más-más világban élünk. Minden ember a valóságnak csak azt a részét érzékeli, amelyre képes rezonálni. Csak annyit kaphatunk, amennyinek a felvételére képesek vagyunk, és csak olyan minőségben, amely a tudatunk rezgésének megfelel. Párkapcsolatainkra is igaz, hogy mindig éppen azt a társat találjuk meg, aki nekünk megfelel, hiszen a rezonancia törvényének megfelelően csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani. Ha nem tetszenek jelenlegi életkörülményeink, megtehetjük, hogy „átállítjuk” magunkat, és ezáltal más körülményeket vonzunk be. Az ideális partnert is csak akkor tudjuk magunkhoz vonzani, ha előbb mi magunk válunk ideális partnerré. Addig pedig az a társ, akivel éppen együtt vagyunk, azt a leckét kínálja nekünk, melyet még meg kell tanulnunk ahhoz, hogy
Ha egy másik ember magatartása bosszant, sért, bánt, vagy idegesít, az okot önmagamban kell keresnem: valami bennem is megvan abból, amit a másik emberben elutasítok, és ez rezonál bennem. Azon kell tehát igyekeznem, hogy ezt a tulajdonságot önmagamban feloldjam, nehogy a következő alkalommal ismét rezonáljon. Ha sikerül feldolgoznom, megszabadultam tőle.
Minthogy a különböző rezonanciaképességekkel rendelkező emberek a valóságnak más-más részét érzékelik, mindannyian más-más világban élünk. Minden ember a valóságnak csak azt a részét érzékeli, amelyre képes rezonálni. Csak annyit kaphatunk, amennyinek a felvételére képesek vagyunk, és csak olyan minőségben, amely a tudatunk rezgésének megfelel. Párkapcsolatainkra is igaz, hogy mindig éppen azt a társat találjuk meg, aki nekünk megfelel, hiszen a rezonancia törvényének megfelelően csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani. Ha nem tetszenek jelenlegi életkörülményeink, megtehetjük, hogy „átállítjuk” magunkat, és ezáltal más körülményeket vonzunk be. Az ideális partnert is csak akkor tudjuk magunkhoz vonzani, ha előbb mi magunk válunk ideális partnerré. Addig pedig az a társ, akivel éppen együtt vagyunk, azt a leckét kínálja nekünk, melyet még meg kell tanulnunk ahhoz, hogy
Minden
állandó változásban van, a természetben és az univerzumban uralkodó
rend örökös fejlődésre utal. Az evolúció törvénye magában foglalja a
változékonyság elvét. Semmi nem maradhat úgy, ahogy most van. Semmit nem
ragadhatok meg, nem tarthatok meg, mert minden, ami elkezdődik, az
véget is ér. Már a kezdet magában foglalja a véget, amely egyidejűleg
valami újnak a kezdete.
A ritmus törvénye
Minden
létezőnek megvan a saját ritmusa, a növekedés és a csökkenés. Minden
szélsőséget egy ellenirányú szélsőség egyenlít ki. A nappal után az
éjszaka következik, és fordítva, a születést követi az elmúlás, amely
egy újabb születés kezdete. Az egész lét állandó ki- és beáramlás, amely
két pólus között jön létre, ezért a ritmus törvénye szoros
összefüggésben áll a polaritás törvényével.
A megfelelés törvénye
E
törvény lényege az analógia: „Mint fent, úgy lent, mint lent, úgy
fent. Miként a legkisebben, azonképpen a legnagyobban, miként bent, úgy
kint.” A törvény azt is jelenti, hogy egy adott tartalomhoz mindig egy
adott forma illik.
A teljesség törvénye
Ez
a törvény azt jelenti, hogy valójában az élet teljessége
rendelkezésünkre áll, ezt azonban hibás szellemi beállítottságunk és
csekély hitünk korlátok közé szorítja. Az élet csak a belső valóságot
tudja a külső valóságban visszatükrözni. Ismerjük hát fel, hogy
legbensőbb természetünk szerint gazdagok és sikeresek vagyunk! Ha ennek a
felismerésnek az értelmében élünk, az élet teljességét mágnesként
fogjuk magunkhoz vonzani. Semmiféle erőfeszítés és pozitív gondolkodás
nem vezet eredményre, ha legbelül folyton arra gondolunk, milyen
korlátaink vannak, és mi mindenben szenvedünk hiányt. Az is ide
tartozik, amikor mindezt karmikus okokra hivatkozva jogosnak tartjuk.
Hiszen magát a karmát is bármelyik percben megváltoztathatjuk, mert
senki sem kényszerít bennünket arra, hogy továbbra is tudattalan
magatartásminták áldozatai maradjunk.
Az elfogadás azonban csupán a törvény egyik oldala, a másik az adás. Aki nem ad, nem is kap, aki nem vet, nem is arat. Meg kell nyitnunk magunkat, és adnunk, ami csak tőlünk telik. Ezzel egyidejűleg fel kell oldanunk magunkban minden olyan gondolatot, amely korlátainkra vagy hiányosságainkra vonatkozik.
Az elfogadás azonban csupán a törvény egyik oldala, a másik az adás. Aki nem ad, nem is kap, aki nem vet, nem is arat. Meg kell nyitnunk magunkat, és adnunk, ami csak tőlünk telik. Ezzel egyidejűleg fel kell oldanunk magunkban minden olyan gondolatot, amely korlátainkra vagy hiányosságainkra vonatkozik.
A szabadság törvénye
Az
embernek mindig szabadságában áll választani, hogy a felismerés útja
mellett dönt, vagy a megszokott utat választja, amely a szenvedéseken
keresztüli tanulás útja.