Nemtörődömség

A Mester mindig azt hangsúlyozta hogy magunknak kell tanulnunk, magunkat kell tanítanunk, ahelyett, hogy mások tekintélyén csüngenénk. 

Ennek is megvannak per­sze a maga hátrányai. 

Jó példa volt erre az a fiatalember, aki szilárdan meg volt győ­ződve arról, hogy mindenféle kábítószert ki kell próbálnia, hiszen azok a misztikus élmények eszközei - és csakis kockázattal és próbálgatással tanulhatunk. 

Ez az eset a Mestert arra indította, hogy elmesélje a csavar és a szög régi történetét.
"Az egyik módja, hogy kitaláld, vajon a deszkádba szöget vagy csavart kell-e ten­ned, a következő: verd be a szöget. 

 Ha elrepeszti a deszkát, máris tudod, hogy a csa­varra lett volna szükséged."

Anthony de Mello

 

Félelmeink

Egy félelmekkel teli vallásos látogatóhoz így szólt a Mester:
- Miért vagy olyan nyugtalan?
- Mert esetleg nem részesedem a megváltásban.
- És mi a megváltás?
- A  Felszabadulás. 

A Szabadság.

Erre a Mester hangosán felnevetett, s ezt kérdezte:
-  Szóval téged kényszerítenek arra, hogy szabad légy? 

Arra vagy kötelezve, hogy felszabadulj?

Abban a pillanatban a látogató megkönnyebbülten fellélegzett, s minden félelme eltűnt örökre.

Anthony de Mello

 

Természet

Az előadó azt fejtegette, hogy a modern világban a fegyverkezésre költött összeg­nek csak egy kis töredéke is megoldhatná az egész emberiség anyagi gondjait. 

Az előadás után a tanítványok persze feltették a logikus kérdést:
- De miért ilyen ostobák az emberek?
- Azért - mondta a Mester ünnepélyesen -, mert az emberek megtanultak nyom­tatott könyveket olvasni, de elfelejtették, hogyan kell olvasni a nem nyomtatottakat.
- Mondj egy példát ez utóbbira!

De a Mester nem szólt semmit. 

Később a tanítványok kitartó kérdésére így felelt:
- A madarak dalai, a méhek zümmögése mind az Igazságot harsogják. 

A füvek és a virágok mind az Utat mutatják. 

Hallgassatok és nézzetek, mert így kell a nem nyomtatott könyveket olvasni!

Anthony de Mello

 

Képzelődés

- Mi a megvilágosodás legnagyobb ellensége?
- A félelem.
- Honnan jön a félelem?
- Tévhitből.
- S mi a tévhit?
- Azt hinni, hogy a körülötted lévő virágok mérges kígyók.
- Hogy nyerhetem el a megvilágosodást?
- Nyisd ki a szemed, és láss!
- Mit?
- Hogy egyetlen kígyó sincs körülötted.

Anthony de Mello

 

Jelentéktelen ügy

A közösségi ülésen mindenki azzal foglalkozott, hogy van-e élet a síron túl. 

A Mester csak nevetett, s nem válaszolt egyetlen kérdésre sem.

Tanítványainak pedig, akik magyarázatot követeltek erre a kitérő magatartásra, ezt mondta:
- Észrevettétek-e, hogy pont azok akarnak egy másik, örökké tartó életet, akik a jelenlegivel sem tudnak mit kezdeni?
- De van-e élet a halál után, vagy nincs?
- Van-e élet a halál előtt, ez itt a kérdés - mondta a Mester rejtelmesen.

Anthony de Mello

Megtérés

A tanítványok egy csoportjának, kiknek minden szíve-vágya egy zarándoklat volt, azt mondta a Mester:
- Vigyétek magatokkal ezt a keserű tököt. 

Föltétlenül mártsátok bele minden szent folyóba, s vigyétek el minden kegyhelyre!

Amikor a tanítványok visszajöttek, a tököt megfőzték, s feltálalták egyfajta szent­ségi ételként.
- Különös - mondta a Mester ravaszul, miután megkóstolta -: sem a szenteltvíz, sem a kegyhelyek nem édesítették meg!

Anthony de Mello

 

Pletyka beszéd

A tanítvány már alig bírta türtőztetni magát, hogy el ne mondja a pletykát, amit a piacon hallott.

- Várj egy percig - intette a Mester.

 Igaz az, amit el akarsz nekünk mondani?
- Nem tudom, nem gondolnám.
- Hasznos?
- Nem tudom, nem,  egyáltalán nem az.
- Szórakoztató?
- Hát, nem.
- Hát akkor minek hallgassuk meg? 

Na meg azt gondolom, kisebbé
válsz általa mások szemében!

A Mester még hamiskásan hozzátette:
- Ha csak továbbadnád az nem volna olyan nagy baj, de még meg is toldod.

Anthony de Mello

Elmélkedés

Az egyik tanítvány elaludt, és azt álmodta, hogy a mennyországba került. 

 Megle­petésére ott találta a Mestert és a többi tanítványt is, akik ültek és elmélkedtek.
- Hát ez a paradicsomi boldogság? - kiáltotta. 

- Hogyan, hisz a földön is éppen ezt csináltuk!

Egy hangot hallott, ami ezt kiáltotta:
-  Szerencsétlen! 

Hát azt hiszed, hogy ezek a meditálók a mennyországban van­nak? 

Éppen ellenkezőleg, a mennyország van az elmélkedőkben.

Anthony de Mello 

Boldogság

-  Rettenetesen szükségem van egy kis segítségre, máskülönben megbolondulok. 

Egyetlen szobában élünk: a feleségem, a gyermekeim, meg az apósom és anyósom. 

Az idegeink kikészültek, egymással üvöltözünk. A szobánk maga a pokol.

- Megígéred, hogy megteszed, akármit is mondok neked? - kérdezte a Mester.
- Esküszöm, bármit megteszek.
- Jól van. Hány állatotok van?
- Egy tehenünk, egy kecskénk és hat tyúkunk.
- Tartsd bent azokat is a szobában, ahol laktok. Aztán egy hét múlva gyere vissza.

A tanítvány megrémült. 

De mivel megígérte a Mesternek, hogy engedelmeskedik, bevitte az állatokat is.

 Egy hét múlva nyomorultan és siránkozva tért vissza.

- Idegroncs vagyok.

 A kosz! A bűz! A zaj! 

Az őrültség határán vagyunk mindannyian!
- Menj haza - mondta a Mester -, és tedd ki az állatokat.

Az ember egész úton rohant hazafelé. 

Másnap örömtől csillogó szemmel jött vissza.
- Mily gyönyörű az élet! Az állatok kint vannak. 

A szobánk maga a mennyország, olyan csendes, tiszta és tágas!

Anthony de Mello

 

Túlbuzgóság

Az egyik női tanítvány a lakodalmát tervezte, s kijelentette, a szegények iránti sze­retetből meggyőzte a családját, hogy vessék el azt a szokást, hogy a szegényeket az asztal végére ültetik. 

Majd a szegények kerülnek a főhelyre, a gazdagokat pedig az ajtó mellé ültetik.

 Beszédét befejezve a Mesterre nézett, várva annak helyeslését.

A Mester egy pillanatig gondolkodott, majd így szólt:
- Kedvesem, ez nagyon szerencsétlen megoldás lenne. 

Senki sem örülne a lako­dalomnak. 

A családod szégyenbe kerülne, a gazdagok megsértődnének, a szegények pedig éhesek maradnának. 

A főhelyen ugyanis annyira feszélyezve éreznék magukat, hogy nem mernének eleget enni.

Anthony de Mello

 

Illúzió

- Hogyan nyerhetem el az örök életet?
- Az örök élet most van. Élj a jelenben!
- Dehát a jelenben élek, vagy nem?
- Nem.
- Miért nem?
- Mert még nem dobtad el a múltad.
- Miért kellene eldobnom a múltam? Nem volt abban minden rossz.
- A múltat nem azért kell eldobni, mert rossz, hanem mert halott.

Anthony de Mello

Mélység

A Mester így szólt az üzletemberhez:
-  Ahogy a hal elpusztul a szárazföldön, úgy pusztulsz el te is, amikor belegaba­lyodsz a világ dolgaiba. 

A halnak vissza kell térnie a vízbe, neked pedig a magányba.

Az üzletember megrémült.
- Fel kell adnom az üzletemet, és kolostorba kell vonulnom?
- Nem, nem. Tartsd meg az üzletedet, s térj vissza a szívedbe.

Anthony de Mello