Függetlenség

Úgy tűnt, hogy a Mestert egyáltalán nem érdekli, mi gondolnak felőle az emberek. 

Amikor a tanítványok megkérdezték, hogyan is érte el ezt a belső szabadságot, han­gosan felnevetett:
- Húszéves koromig egyáltalán nem törődtem azzal, hogy mit gondolnak rólam az emberek. 

Azután viszont állandóan azon izgultam, hogy mit gondol a környezetem. 

Ötvenedik születésnapom után váratlanul rájöttem arra, hogy a kutya sem törődik velem.

Anthony de Mello

A lelki élet útja 

Bár a Mesternek aznap éppen hallgatási fogadalma volt, egy utazó csak egyetlen szóért könyörgött, amely életútján vezérelhetné. 

A Mester barátságosan bólintott, fogott egy darab papírt, s ráírt egy szót: "Tudatosság." 

A látogató meghökkent.
- Ez túl rövid. Volna olyan szíves egy kicsit bővebben kifejteni?
A Mester visszavette a papírt, s ráírta "Tudatosság, tudatosság, tudatosság."
- De mit jelentenek ezek a szavak? - kérdezte az idegen kétségbeesve.
A Mester a papírért nyúlt, s azt írta: 

"Tudatosság, tudatosság, tudatosság azt jelen­ti, hogy TUDATOSSÁG."

Anthony de Mello

 

Elsőbbség

A Mester örült a technika fejlődésének, de nagyon is tudatában volt a korlátainak. 

Amikor egy gyáros megkérdezte tőle, hogy mi a foglalkozása, így válaszolt:
- Az emberiparban dolgozom.
- Az meg, könyörgöm, ugyan micsoda? - kérdezte a gyáros.
- Gondolj magadra - mondta a Mester. 

- A te erőfeszítéseid jobb eszközöket pro­dukálnak, az enyémek jobb embereket.

Később a tanítványainak még hozzátette:
- Az élet célja a személyek kibontakoztatása.

 Manapság, úgy tűnik, az embereket jobban foglalkoztatja a dolgok tökéletesítése.

Anthony de Mello

 

Valóság

Bár a Mester igyekezett élvezetessé tenni és élvezni az életet, az is köztudott volt róla, hogy alkalmanként komoly kockázatokat vállalt. 

Például, amikor elítélte a kor­mány zsarnokságát, és kitette magát a letartóztatás és a halál veszélyének, vagy ami­kor tanítványainak egy csoportjával a lepra sújtotta falu segítségére sietett.
- A bölcs ember nem fél a haláltól szokta mondogatni.
-  De miért kockáztatná az ember olyan könnyen az életét? - kérdezték egyszer tőle.
- Miért törődne az ember azzal, hogy egy gyertyát kioltanak, amikor már megvir­radt?

Anthony de Mello

 

Szolgálat

A Mesterről köztudott volt, hogy jobban szereti a cselekvést, mint a visszahúzó­dást. 

De ő mindig hangsúlyozta, hogy "megvilágosult" cselekvésre gondol. 

A tanít­ványok meg azt szerették volna tudni, hogy a "megvilágosult" mit jelent. 

Jó szándé­kot talán?

- Ó, nem - mondta a Mester. 

- Gondoljatok csak arra, mennyire a jó szándék ve­zeti a majmot, amikor kiemeli a halat a vízből, hogy megmentse a megfulladástól!

Anthony de Mello

Azonosítás

- Szeretném látni az Istent.
- Éppen őt nézed - mondta a Mester.
- De akkor miért nem látom?
- Miért nem látja a szem saját magát? - kérdezett vissza a Mester. 

Később még hozzátette:
- Ahogy fölösleges a késtől azt kérni, hogy saját magát vágja el, vagy a fogótól, hogy magába harapjon, ugyanúgy fölösleges Istentől kérni, hogy mutassa meg magát.

Anthony de Mello

Életről

Csak a legélesebb szem fedezhetett fel valami különöset a Mesteren. 

 Megijedt, el­szomorodott, ha a körülmények úgy hozták. 

Tudott nevetni, sírni vagy dühöngeni. 

Szerette a jó ételeket, nem zárkózott el egy italtól, sőt kettőtől sem, és az is köztudott volt róla, hogy megfordult egy-egy csinos nő után. 

Amikor egy utazó azt panaszolta fel, hogy a Mester nem "szent ember", az egyik tanítvány helyreigazította:
- Más az, ha egy ember szent, és egészen más az, hogy úgy viselkedjen, hogy ne­ked is annak tűnjön.

Anthony de Mello

 

Most élsz !

- Szerintetek melyik a legfontosabb vallási kérdés? - kérdezte egy nap a Mester.

 Sok feleletet kapott:
- Van-e Isten?
- Ki az Isten?
- Hogyan juthatunk el Istenhez?
- Van-e élet a halál után?
- Nem - mondta a Mester -, a legfontosabb kérdés a következő: ki vagyok én?

A tanítványok jobban megértették. 

Hogy mire utalt, amikor fültanúi voltak a Mester és egy prédikátor beszélgetésének.

- Szerinted, ha meghalsz, akkor a lelked a mennybe megy?
- Igen - válaszolt a prédikátor.
- És a tested a sírba kerül?
- Igen.
- És, ha szabad kérdeznem, te hol leszel?

Anthony de Mello

 

Mennyország

A tanítványtól, aki szinte megszállottan a halál utáni élettel foglalkozott, megkér­dezte a Mester:
- Minek foglalkozol a másvilággal?
- Lehetséges-e nem gondolni rá?
- Persze.
- Hogyan?
- Úgy, hogy már most a mennyben élsz.
- És hol a mennyország?
- A jelenben; itt és most.

Anthony de Mello