Az ember mindig egyedül volt, csak te voltál hűséges, halál
Mindig mögöttem vagy. 
Te vagy a hűség. 
Jó cimbora, okos barát. 
A többi mind akart valamit: szerető, a kedves, a fiú.
 Mind önzők voltak a szeretetben. 
Csak te vagy önzetlen, halál. 
Végig kísérsz a rövid úton, s egy napon vállamra teszed a kezed.
Isten nem jó és nem rossz. 
Isten nem emberi. 
Nézz a lelkedbe és figyelj.
Tudjad, hogy minden, ami szép, emberien hasznos és okos, összetartozik. 
A templomokban és a műhelyekben ugyanaz a lélek szól Istenhez és a világhoz.

 Márai Sándor




S ha egy barát megbukik, mert nem igazi barát, vádolhatjuk-e őt, jellemét, gyengeségét? 
Mit ér az olyan barátság, ahol erényeket, hűséget, kitartást szeretünk a másikban? 
Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar? 
Nem kötelességünk-e, hogy éppen úgy vállaljuk a hűtlen barátot, mint az önfeláldozót és hűségeset? 
Nem ez igazi tartalma minden emberi kapcsolatnak, ez az önzetlenség, mely semmit, de semmit nem akar és nem vár a másiktól?
 S mentől többet ad, annál kevésbé vár viszonzást?
 S ha odaadja egy ifjúkor minden bizalmát, egy férfikor minden áldozatkészségét, s végül megajándékozza a másikat a legtöbbel, amit ember adhat embernek, a vak, a föltétlen, a szenvedélyes bizalommal, s aztán látnia kell, hogy a másik hűtlen és aljas, van-e joga megsértődni, bosszút követelni?
 S ha megsértődik, ha bosszúért kiált, barát volt-e ő, a megcsalt és elhagyott?

Márai Sándor




Ha jó ügyet védsz, mitől is félhetsz? 
Mi is történhetik veled? 
Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak? 
Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek? 
Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, s ezért jó volt az, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened. 
Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. 
Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod. 
Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet védesz.

Márai Sándor
 


 Ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. 
 Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. 
Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol.
 Hol keressed? 
S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?
 És mégis várod.

Márai Sándor


 
Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. 
Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. 
A bölcsek társaságát keresd. 
Az okosakkal lehet beszélni. 
A bölcsekkel lehet hallgatni.
 
 Márai Sándor


Érzelmek és megadás....

"A megadás nagyon személyes és nagyon spirituális élmény.
A megadás nem olyasmi, amit a fejünkben el tudunk végezni. 
Nem erőltethetjük, nem szabályozhatjuk akaraterőnkkel.
Az elfogadás vagy megadás nem kis csomag.
Többnyire olyan csomag, amely súlyos érzelmeket tartalmaz: haragot, dühöt, szomorúságot, amit elengedés és megkönnyebbülés követ.

Miközben megadjuk magunkat, átéljük Istennel, másokkal, magunkkal vagy az élettel szemben érzett haragunkat.
Azután eljutunk a fájdalom és a szomorúság magjához, ahhoz a súlyos érzelmi teherhez,amelynek ki kell jönnie belőlünk, mielőtt jól érezhetnénk magunkat.
Ezek az érzelmek gyakran nagyon mély szinten kapcsolódnak az elengedéshez és a gyógyuláshoz.

A megadás mozgásba lendíti a kerekeket.
Amikor megadjuk magunkat, megszűnik a jövő miatti félelmünk, aggodalmunk.

Védelem alatt állunk. 
Vezérelnek.
Jó dolgokat terveznek velünk.
 Most tesszük meg a következő lépést.
A megadás az a folyamat, amely lehetővé teszi, hogy továbbhaladjunk. 
Így mozdít előre Felsőbb Erőnk.

Bízz az időzítés helyességében és a szabadságban, amely a túloldalon vár rád, miközben ezen a spirituális élményen, emberi módon átküzdöd magad.

Nyitott leszek a megadás folyamatára. 
Megengedem magamnak, hogy megismerjem az összes furcsa és erőteljes érzelmet, melyet el kell engednem."

Az oldalon megjelent írások