“Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! 

Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki másnak. 

Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! 

A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán.

 Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: 

 „Vétkeztél.” Vagy: „Jól van.” 

A többi köd, füst, semmiség.

Márai Sándor