A Kozmikus törvények I.
Életünket
belső rend hatja át, ezt a rendet pedig a kozmikus, más néven
univerzális törvények határozzák meg, melyeknek saját ritmusuk van.
Mindennek megvan a maga ideje, a különféle jellegű szakaszok úgy
váltakoznak életünkben, ahogy a nappal és az éjszaka, az ár és az apály,
a belégzés és a kilégzés. Fontos, hogy ismerjük a kozmikus törvényeket,
melyekkel nem érdemes harcolni, viszont a saját szolgálatunkba
állíthatjuk őket.
A legfontosabb feladatunk és egyben életünk értelme, hogy megtanuljunk szeretni. A szeretet azt jelenti, hogy megértően, tudatosan elfogadom a tökéletlent. E tekintetben először is önmagunkat kell elfogadnunk és szeretnünk olyannak, amilyenek vagyunk. Ez a feltétele, hogy másokat igazán szeretni tudjunk. Ha valakit szeretek, akkor önmagamat adom, az illetőnek a legjobbakat akarom anélkül, hogy ezért bármiféle ellenszolgáltatást várnék. A szeretet azt is jelenti, hogy megnyitom magam, és beengedem a többieket. Megosztom magam velük, hozzájárulok személyes kibontakozásukhoz.
A szeretet azt a vágyat kelti életre szívemben, hogy a másik boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni: időt adni neki, ha időre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra van szüksége. Mindezért pedig nem várok feltétlen viszonzást.
Sokan úgy vélik, ha rátalálnak az igazira, a szerelem, a szeretet magától jön. Ám elfelejtik, hogy a szeretet mindig az adással kezdődik. Rendre elkövetjük azt a hibát is, hogy kívül keressük a szeretetet- azt akarjuk, hogy bennünket szeressenek. Csakhogy nem kaphatok több szeretetet, mint amennyit magam képes vagyok adni. Csak akkor arathatok, ha már vetettem.
A harmónia törvénye
Ez a törvény gondoskodik arról, hogy a különféle hatásokat kiegyenlítse, ezáltal a harmónia mindig megmaradjon, illetve gyorsan helyre álljon. Minden szélsőséges érték csak egy bizonyos pontig tartható, mígnem fellép a reakció, mely kiegyenlíti, és visszaállítja a harmóniát.
A harmónia törvénye az egész teremtést áthatja, éppúgy megmutatkozik a nappalok és éjszakák váltakozásában, mint az ár-apály jelenségében. Ám ez a törvény nemcsak a természetben működik, hanem a mindennapi életünkben is, mindabban, ami velünk történik: társkapcsolatunkban, a munkánk során, a betegségben és az egészségben, valamint a szenvedésben és a boldogságban.
A rezgés törvénye
Az
univerzumban minden rezeg, az energia és az anyag csupán különböző
frekvenciájú rezgések manifesztációja. Minden gondolat, érzés, kívánság
vagy akarat különböző frekvenciájú rezgés. A gondolat szellemi energiák
mozgósítása, az energia szó jelentése pedig hatóerő. Ha tehát
gondolataink irányát megváltoztatjuk, megváltoztathatjuk egész
életünket. Nem mindegy, hogy mire és hogyan gondolunk. Meg kell tehát
tanulnunk fegyelmezni a gondolatainkat, mert ez a feltétele annak, hogy
helyesen, tudatosan cselekedjünk. A tudatalatti úgy véli, hogy a
gondolatok azonosak a kívánsággal, ezért aztán azt jeleníti meg, amit
gondolunk. Gondolatainkkal teremtünk. A hit aktiválja bennünk a
teremtőerőt, és arra kényszeríti az energiát, hogy az általunk kívánt
formát öltse magára.
A polaritás törvénye
Minden
létezőnek két pólusa van, valójában azonban minden egy. Minden
látszólag ellentétes jelenség a lényegét tekintve azonos, csak más a
kifejeződésük. Boldogság és boldogtalanság, szeretet és gyűlölet
valójában ugyanannak az éremnek a két oldala. Minthogy az ellentétek
egyek és ugyanazok, bármely pillanatban átfordíthatjuk őket önmaguk
ellentétpárjába. Nem kell mást tennünk, csupán az adott jelenséggel
kapcsolatos álláspontunkat, tudatunkat megváltoztatni, és a dolgok is
megváltoznak. Tudatunk rezgésszintjének emelésével nem csupán magunkat
változtatjuk, hanem egész életünket, hiszen a rezonancia törvénye
értelmében más eseményeket, személyeket és életkörülményeket vonzunk
magunkhoz. Az is igaz, hogy aki tudatát magasabb rezgésszintre hozza,
ezzel az alacsonyabb tudatszint ellenreakcióját hívja életre, ám ha
továbbra is magasabb szinten tartja magát, ez az ellenreakció nem érhet
fel hozzá.
