"Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten
nem ad föltétlen jogot ehhez.
Hinnem kell benne, hogy madárka tolla se hull
ki" az Ő akarata nélkül,
de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő
kezébe tenni le;
Isten reám bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom.
S
csak, ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít.
A tunyák és a gyávák, akik bólogatva és hümmögve,
Istenre bíznak mindent:
a válságos pillanatban Isten szava nélkül
maradnak."
Márai Sándor
